Energiatárolás napelemparkoknak · 1

Tároló KÁT-os naperőműpark mellé

Kötelező átvételi rendszerben működő park mellé 2025 márciusa óta jogszerűen építhető energiatároló, a támogatás elvesztése nélkül. A gyakorlati akadály nem jogi, hanem mérési — és ezt a kivitelezés előtt kell megoldani.

A rövid válasz: szabad

A kötelező átvételi rendszerben lévő erőművek közcélú csatlakozási pontjához 2025. március 1-je óta más erőművek és energiatárolók is kapcsolódhatnak. A naperőmű megmarad a KÁT-os elszámolásban — nem kell kilépnie a rendszerből.

Cserébe kötelező az almérés: a KÁT-ban elszámolt és a piaci mennyiséget szét kell választani, és az elszámolás nem feltétlenül a közcélú csatlakozási ponton, hanem az almérők adatai alapján történik.

Miért volt ez korábban kérdés

Nem a támogatás volt veszélyben, hanem az elszámolás

A kötelező átvételi ár arra a villamos energiára vonatkozik, amelyet a közcélú csatlakozási ponton a befogadó átvesz. Amíg a csatlakozási pont mögé nem lehetett más eszközt tenni, minden, ami ott kiment, a naperőmű KÁT-os termelése volt.

Egy tároló ezt a képet megbontja. A ponton kimenő energia egy része a tárolóból jön — esetleg olyan energia, amit korábban a hálózatról vételezett. Ezt a KÁT-os elszámolástól el kell választani.

A kockázat tehát sosem az volt, hogy „a tároló miatt elveszik a támogatás”. Az volt, hogy elszámolási szempontból nem volt tisztázva, mi minősül KÁT-os betáplálásnak. Ezt rendezte a módosítás.

Hogyan néz ki a mérési elrendezés

Három elem, amely együtt adja ki az elszámolást

A mérési elrendezés három eleme

Közcélú hálózat Főmérő Naperőmű Tároló csatlakozási pont számított mérési pont · KÁT-os elszámolás almérő · piaci mennyiség A számított és a mért mennyiség együtt adja ki az elszámolást.
A hármas választja szét, mi KÁT-os és mi piaci mennyiség. A naperőmű ága jellemzően számított mérési pont: a park termelése a főmérő és az almérő adataiból adódik.
  • Főmérő

    A közcélú csatlakozási ponton. Ez méri a hálózat felé menő és az onnan érkező összes energiát.

  • Almérő a tároló ágán

    Ez mondja meg, mennyi energia ment a tárolóba, és mennyi jött ki belőle.

  • Számított mérési pont

    A naperőmű ága. A park termelése a főmérő és az almérő adataiból számítható — ez marad a KÁT-os elszámolás alapja.

Három üzemállapot

Termelés, töltés, kisütés — külön menetrenddel

ÜzemállapotMi történikAmire figyelni kell
A park termelA termelés a tároló menetrendjétől függően a hálózatra kerül kitermelésre, vagy a tárolóba is tölthetőA két út elszámolása eltér, ezért a menetrendnek egyértelműnek kell lennie
A tároló töltForrástól függetlenül piaci áron tölt, és külön kell menetrendezniDíjelőny: arra a mennyiségre, amely nem a főmérőn, hanem közvetlenül a napelemparkból érkezik, nem kell rendszerhasználati díjat fizetni
A tároló süt kiA kisütés ugyanazon a csatlakozási ponton megy ki, mint a park termeléseHelyi vezérlés dönti el, hogy a park vagy a tároló élvez elsőbbséget — és hogy a kettő együtt ne lépje túl a pont limitjét

Amit a tervezés előtt tisztázni kell

Hat kérdés, amely nélkül a beruházás számai sem állnak meg

  1. A csatlakozási szerződés

    Mekkora a szerződés szerinti betáplálási teljesítmény, és milyen feszültségszinten? A tároló kisütése ugyanezen a ponton megy ki, tehát ez határolja be a mozgásteret — ebből derül ki, mekkora tároló fér el egyáltalán.

  2. A mérési elrendezés fizikai következményei

    Hova kerülnek az almérők, mit mérnek, ki olvassa le őket? Ez nem utólag rendezhető: a mérési elrendezés a berendezés elhelyezését is meghatározza.

  3. Az engedélyhelyzet

    A legalább 0,5, de 50 MW alatti tároló létesítéséhez és üzemeltetéséhez hatósági engedély szükséges, amit a kivitelezés megkezdése előtt kell kérelmezni. Az ügyintézési időt a projekttervbe be kell építeni.

  4. A mérlegköri helyzet

    A tároló működése menetrendi kérdés is. Tisztázni kell, ki menetrendez, ki viseli az eltérést, és hogyan illeszkedik ez a meglévő mérlegköri szerződéshez.

  5. A töltés forrása és a pénzeszköz

    Saját termelésből tölt, hálózatról, vagy vegyesen? Eltérő a rendszerhasználati díj kezelése, és a tároló üzemeltetéséhez értékesített energiára vonatkozó mentesség nem automatikus — nyilatkozni kell róla. Az elmulasztott nyilatkozat elvesztett mentesség.

  6. A bejelentési kötelezettség

    A 2 kWh-nál nagyobb kapacitású, helyhez kötött tárolók üzembe helyezési szándékát be kell jelenteni a hálózati engedélyesnek, és a rendszernek alkalmasnak kell lennie távoli utasítás fogadására, gyártói dokumentációval igazolva. A már meglévő tárolókra a bejelentési határidő 2027. június 30. Részletesen: a piacra lépés feltételei.

Prémium típusú támogatásnál van egy külön szabály

Ha a park nem kötelező átvételben, hanem prémium típusú támogatásban részesül, érdemes megnézni a saját árgörbéjén: ha a szervezett villamosenergia-piac másnapi órás árai legalább hat egymást követő órában negatívak, akkor az ezekben az órákban termelt energiára nem fizethető prémium.

Ez korábban ritka eset volt. Ma nem az. A kérdés tehát nem elvi, hanem számszerű: hány ilyen hatórás blokk érintette a parkot, és mennyi támogatás maradt el emiatt.

A kilépés más döntés

Egyirányú — és nem a tároló miatt kell meghozni

Előfordul, hogy a beszélgetés a kilépés felé fordul. Ez legitim irány, de nem a tároló miatt kell meghozni.

Amit tudni kell: a KÁT-mérlegkörből ki lehet lépni, de visszatérni nem. Prémium típusú szerződés kötése esetén az alkalmazandó támogatott ár a kötelező átvételi árak időben egyenletes termelés melletti átlagából, meghatározott szorzótényezővel adódik; a támogatás időtartama változatlan marad.

Ez tehát önálló, egyirányú döntés, amit a hátralévő támogatási időszak, a park termelési profilja és a piaci kilátások összevetésével kell meghozni. A tárolóhoz nem előfeltétel — pontosan ez a 2025-ös módosítás lényege. Ha a kilépés felmerül, adózási szempontból is meg kell vizsgáltatni: ez jogi és adótanácsadói terület.

Amit ez az összefoglaló nem mond ki

Három dolog, amire ma nem érdemes tervet építeni

  • Az aggregáción keresztüli bevétel láncolata még nem teljes. A jogszabályi keret megvan, az adatáramlási szabályok előírása megtörtént, de a tényleges működéshez a kereskedelmi és az üzemi szabályzat módosítása is szükséges. Erre ma nem szabad bevételi tervet építeni.
  • A szabályozási piaci árak csökkenő pályán vannak. A tartalékok árában — különösen le-irányban — jelentős csökkenés figyelhető meg. Aki ma ebből számol megtérülést, optimista feltevéssel dolgozik.
  • A szabályozás mozog. A vonatkozó rendelkezések az elmúlt két évben többször módosultak; ez az összefoglaló a jelen állapotot tükrözi.

Tájékoztató jellegű összefoglaló

Ez az összefoglaló nem minősül jogi vagy adótanácsadásnak. A hivatkozott szabályok a közzététel időpontjában hatályos állapotot tükrözik; a vonatkozó rendelkezések az elmúlt években többször módosultak, ezért konkrét projekt előtt a hatályos szöveget ellenőrizni kell.

Az első lépés

Előbb a feladat, csak utána a méret

Nem a tárolóméret kiválasztása, és nem az árajánlatkérés. Az első lépés annak megállapítása, hogy a parknak van-e egyáltalán feladata egy tároló számára.

Ehhez három adat kell: a beépített teljesítmény, a csatlakozási szerződés szerinti betáplálási teljesítmény, és a támogatási konstrukció. Ebből nagyságrendi képet lehet adni. A pontos képhez negyedórás betáplálási idősor kell, jellemzően tizenkét egymást követő hónapra — a hálózati engedélyestől, a kereskedőtől vagy a mérlegkör-felelőstől szerezhető be.

Források

Amire a számok és a hivatkozások épülnek

  1. Kötelező átvételi rendszer (KÁT) — Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
  2. Megújuló Támogatási Rendszer (METÁR) — Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

Nézzük meg, mit enged a park csatlakozási pontja

A parkmérleg a park saját adataiból mutatja meg, mekkora tároló fér el a meglévő csatlakozási teljesítmény alatt, és mennyi energiát hozna vissza.