Energiatárolás napelemparkoknak · 1
Energiatároló KÁT-os naperőműpark mellé: mit szabad, és hogyan kell mérni
2025. március 1-je óta a kötelező átvételi rendszerben (KÁT) működő naperőműpark mellé a támogatás elvesztése nélkül építhető energiatároló. A gyakorlati akadály nem jogi, hanem mérési.
Miért volt ez kérdés
Nem a támogatás volt veszélyben, hanem az elszámolás
A kötelező átvételi ár a csatlakozási ponton betáplált energiára jár. A tároló ezt megbontja: a kimenő energia egy része a tárolóból jön — akár hálózatról töltve —, és ezt el kell választani a KÁT-os elszámolástól.
Ezt rendezte a 2025. március 1-jei szabálymódosítás: azóta a KÁT-os erőművek csatlakozási pontjához más erőművek és energiatárolók is kapcsolódhatnak, a naperőmű pedig maradhat a KÁT-os elszámolásban.
Miért volt ez korábban kérdés?
Amíg a csatlakozási pont mögé nem lehetett más berendezést telepíteni, minden, ami ott kiment, a naperőmű KÁT-os termelése volt. A kockázat tehát sosem az volt, hogy a tároló miatt elveszik a támogatás, hanem az, hogy nem volt tisztázva, mi számít KÁT-os betáplálásnak.
A konténer beemelése látványos pillanat. A mérési elrendezésről viszont már előtte dönteni kell: utólag nem rendezhető.
A mérési elrendezés
Három elem, amely együtt adja ki az elszámolást
A mérési elrendezés
-
Főmérő a csatlakozási ponton
Méri a hálózat felé menő és az onnan érkező energiát.
-
Almérő a tároló ágán
Mennyi ment a tárolóba, és mennyi jött ki belőle.
-
Számított mérési pont a park ágán
A park termelése a két mérésből számítható — ez marad a KÁT-os elszámolás alapja.
Ez a hármas választja szét a KÁT-os és a piaci mennyiséget: az elszámolás az almérők adatai alapján történik, nem feltétlenül a csatlakozási ponton.
Három üzemállapot
Termelés, töltés, kisütés — külön menetrenddel
A tárolót minden üzemállapotban a parktól külön kell menetrendezni. A menetrend az előre leadott terv arról, mikor mennyi energiát táplál be vagy vételez egy berendezés.
- A park termel: a hálózatba vagy a tárolóba
- A tároló tölt: piaci áron
- A tároló kisüt: a közös limiten belül
A három üzemállapot: mi történik, és mire kell figyelni
| Üzemállapot | Mi történik | Amire figyelni kell |
|---|---|---|
| A park termel | A termelés a hálózatba megy, vagy a tároló menetrendjétől függően a tárolóba töltődik. | A két út elszámolása eltér, ezért a menetrendnek egyértelműnek kell lennie. |
| A tároló tölt | Akár a parkból, akár a hálózatról tölt, a töltés piaci áron számolódik el. | Díjelőny: arra az energiára, amely közvetlenül a parkból érkezik, és nem halad át a főmérőn, nem kell rendszerhasználati díjat fizetni. |
| A tároló süt ki | A kisütés ugyanazon a csatlakozási ponton megy ki, mint a park termelése. | Helyi vezérlés dönti el, melyik élvez elsőbbséget, és gondoskodik arról, hogy a kettő együtt ne lépje túl a csatlakozási pont limitjét. |
A tervezés előtt
Hat kérdés, amelyre a beruházás előtt választ kell adni
Ha ezek közül bármelyik nyitva marad, a beruházás számai sem állnak meg.
-
A csatlakozási szerződés
A betáplálási teljesítmény és a feszültségszint szabja meg, mekkora tároló fér el.
-
A mérési elrendezés helye
Hova kerülnek az almérők, és ki olvassa le őket? Utólag nem rendezhető.
-
Az engedély
A legalább 0,5, de 50 MW alatti tárolóhoz hatósági engedély kell, a kivitelezés előtt.
-
A mérlegkör
A mérlegkörben számolják el a menetrendtől való eltérést. Ki menetrendez, és ki viseli az eltérés költségét?
-
A töltés forrása és a díjak
Saját termelés, hálózat vagy vegyes? Ettől függ a rendszerhasználati díj; a pénzeszköz-mentesség nem automatikus.
-
A bejelentés
A 2 kWh-nál nagyobb, helyhez kötött tárolót be kell jelenteni; meglévőkre a határidő 2027. június 30.
A hat kérdés részletesen
A csatlakozási szerződés. Mekkora a szerződés szerinti betáplálási teljesítmény, és milyen feszültségszinten? A tároló ugyanezen a ponton sül ki, ezért ez szabja meg a mozgásteret — ebből derül ki, mekkora tároló fér el egyáltalán.
A mérési elrendezés helye. Ezt utólag nem lehet rendezni, mert a mérési elrendezés a berendezések fizikai elhelyezését is meghatározza.
Az engedély. A legalább 0,5, de 50 MW alatti tároló létesítéséhez és üzemeltetéséhez hatósági engedély kell. Ezt a kivitelezés megkezdése előtt kell kérelmezni, az ügyintézési időt pedig be kell építeni a projekttervbe.
A mérlegkör. A mérlegkör az a közösség, amelyben a menetrend és a tényleges termelés vagy vételezés közötti eltérést elszámolják. Tisztázni kell, ki készíti a tároló menetrendjét, ki viseli az eltérés költségét, és hogyan illeszkedik mindez a meglévő mérlegköri szerződéshez.
A töltés forrása és a díjak. Saját termelésből tölt a tároló, a hálózatról, vagy vegyesen? Ettől függ, hogyan alakul a rendszerhasználati díj. A tároló üzemeltetéséhez értékesített energiára emellett mentesség vonatkozhat egyes, az áramárra rakódó tételek (a villamosenergia-törvény szerinti ún. pénzeszközök) alól. Ez azonban nem automatikus: nyilatkozni kell róla, és az elmulasztott nyilatkozat elvesztett mentességet jelent.
A bejelentés. A 2 kWh-nál nagyobb, helyhez kötött tárolók üzembe helyezési szándékát be kell jelenteni a hálózati engedélyesnek. A rendszernek alkalmasnak kell lennie távoli utasítás fogadására, és ezt gyártói dokumentációval kell igazolni. A már meglévő tárolókra a bejelentési határidő 2027. június 30. Részletesen: a piacra lépés feltételei.
Prémium típusú támogatásnál
Prémiumos parknál a negatív órák is számítanak
Prémium típusú támogatásnál (például METÁR-ban) külön szabály él:
-
6óra
ha a másnapi piac órás árai legalább hat egymást követő órában negatívak, az ezekben az órákban termelt energiára nem jár prémium
Ez korábban ritka volt, ma nem az. A kérdés számszerű: hány ilyen blokk érintette a parkot, és mennyi támogatás maradt el emiatt?
A kilépés
Egyirányú döntés, és nem a tároló miatt kell meghozni
A KÁT-ból ki lehet lépni, visszatérni viszont nem.
Ez legitim irány, de önálló döntés — és a tárolóhoz nem előfeltétel: pontosan ez a 2025-ös módosítás lényege.
Mi jön a kilépés után, és mit kell mérlegelni?
Előfordul, hogy a beszélgetés a KÁT-ból való kilépés felé fordul. Kilépés után prémium típusú támogatási szerződés köthető: ebben a támogatás időtartama nem változik, a támogatott ár viszont más módon, a korábbi KÁT-árakból számolódik.
A döntést a hátralévő támogatási időszak, a park termelési profilja és a piaci kilátások összevetésével kell meghozni, és adózási szempontból is meg kell vizsgáltatni — ez jogi és adótanácsadói terület.
Korlátok
Három dolog, amire ma nem érdemes tervet építeni
-
Az aggregáción keresztüli bevétel
Aggregáció: több kisebb tároló vagy erőmű közös piacra vitele egy szolgáltatón keresztül — a működéshez még szabályzatmódosítás kell.
-
A szabályozási piaci árak
A tartalékként való rendelkezésre állás díjai csökkennek, különösen le-irányban.
-
A szabályozás változása
A vonatkozó rendelkezések az elmúlt két évben többször módosultak.
Miért nem érdemes ma ezekre tervet építeni?
- Aggregáció. A jogszabályi keret és az adatáramlási szabályok megvannak, de a tényleges működéshez a kereskedelmi és az üzemi szabályzatot is módosítani kell. Erre ma nem érdemes bevételi tervet építeni.
- Szabályozási piaci árak. A rendszerirányító azért is fizet, ha egy tároló tartalékként rendelkezésre áll. A le-irányú tartalékoknál a termelés csökkentéséért vagy a vételezés növeléséért fizetnek, és itt csökkennek leginkább az árak. Aki ma ebből számol megtérülést, optimista feltevéssel dolgozik.
- A szabályozás változása. Ez az összefoglaló a jelen állapotot tükrözi; konkrét projekt előtt a hatályos szöveget ellenőrizni kell.
Az első lépés
Előbb a feladat, csak utána a méret
Az első lépés nem a méretválasztás és nem az árajánlatkérés: előbb azt kell megállapítani, hogy a parknak van-e egyáltalán feladata egy tároló számára. Nagyságrendi képhez három adat elég:
- a beépített teljesítmény;
- a csatlakozási szerződés szerinti betáplálási teljesítmény;
- a támogatási konstrukció (KÁT vagy prémium típusú).
A pontos képhez tizenkét hónapos negyedórás betáplálási idősor kell — a hálózati engedélyestől, a kereskedőtől vagy a mérlegkör-felelőstől.
Források
Amire az összefoglaló épül
- Kötelező átvételi rendszer (KÁT) — Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
- Megújuló Támogatási Rendszer (METÁR) — Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
- 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a kötelező átvételről (KÁT) — Nemzeti Jogszabálytár
- 299/2017. (X. 17.) Korm. rendelet a megújuló támogatási rendszerről (METÁR) — Nemzeti Jogszabálytár
A 2025. március 1-jén hatályba lépett módosítás mindkét kormányrendeletet érintette.
Tájékoztató jellegű összefoglaló
Ez az összefoglaló nem minősül jogi vagy adótanácsadásnak. A hivatkozott szabályok a közzététel időpontjában hatályos állapotot tükrözik; a vonatkozó rendelkezések az elmúlt években többször módosultak, ezért konkrét projekt előtt a hatályos szöveget ellenőrizni kell.
Utolsó frissítés: 2026. 09. 21..