Energiahelyzet · 08

ESG- és megújulóenergia-célok

Vevői, tulajdonosi vagy szabályozói elvárás a bizonyítható megújuló fogyasztásra. A kérdés nem az, hogy „zöld-e az áram”, hanem az, hogy az állítás milyen erős, és mivel támasztható alá egy auditon.

A helyzet anatómiája

Nem minden megújuló állítás egyformán erős

Az ESG-cél teljesítése és a hitelesen kommunikálható állítás két külön dolog. Az auditokon egyre inkább az számít, hogy a megújuló energia új kapacitásból származik-e, és mérési adattal alátámasztható-e.

  • A legerősebb

    Önfogyasztott helyi termelés

    Közvetlenül csökkenti a Scope 2 kibocsátást; mérési adattal bizonyítható.

  • Erős, additív

    On-site PPA

    Új termelőkapacitás jön létre; szerződés, mérési adat és származási garancia igazolja.

  • Erős, ha új kapacitáshoz kötődik

    Off-site PPA

    A piaci alapú elszámolásban számít — ha a származási garancia is átadásra kerül.

  • Gyenge

    Önálló származási garancia

    Nem hoz létre új kapacitást, a kommunikációja kockázatos.

A négy megoldás részletesen: mit csökkent, és mivel bizonyítható?
MegoldásMit csökkent?Milyen erős állítás?Mivel bizonyítható?
Önfogyasztott helyi termelésA Scope 2 kibocsátást közvetlenül, a helyben elfogyasztott energia arányábanA legerősebb — nincs hálózati vételezés, nincs elszámolási kérdésMérési adat, termelési és fogyasztási adatsor
On-site PPAUgyanazt, mint az önfogyasztás — a beruházó személye a kibocsátás szempontjából közömbösErős, additív: új termelőkapacitás jött létreSzerződés, mérési adat, származási garancia
Off-site PPA (új erőműből)A piaci alapú (market-based) Scope 2 elszámolásban a leszerződött mennyiségetErős, ha új kapacitáshoz kötődik és a származási garancia is átadásra kerülSzerződés + a hozzá tartozó származási garanciák
Önálló származási garancia (unbundled)A piaci alapú elszámolásban a megvásárolt mennyiségetGyenge — nem hoz létre új kapacitást, a kommunikációja kockázatosA garancia bizonylata

A Scope 2 kibocsátás kétféleképpen számolható: helyszín alapon (a hálózati átlagos kibocsátási tényezővel) és piaci alapon (a beszerzési szerződések szerint). A vállalati riportokban jellemzően mindkettőt fel kell tüntetni.

Amit először tisztázni kell

Négy kérdés az ESG-cél pontos meghatározásához

  • Kinek szól az állítás?

    Vevői audit, tulajdonosi elvárás, fenntarthatósági jelentés vagy marketing — más-más bizonyítási szint. A legszigorúbbat kell alapul venni.

  • Mekkora arányt kell elérni?

    A „100% megújuló” a teljes fogyasztás lefedését kívánja — helyi termeléssel a legtöbb ipari telephelyen ez nem érhető el. Előbb a reális cél.

  • Mikorra kell teljesülnie?

    Az engedélyezés és a kivitelezés több hónap, a hálózati vizsgálat ennél hosszabb is lehet. A célévből visszafelé számolva adódik a döntés időpontja.

  • Kell-e additivitás?

    Ha az elvárás új megújuló kapacitás létrejötte, az önálló származási garancia nem elég — PPA vagy saját termelés kell.

Óvatosan a megfogalmazással

A megújuló állításokat egyre szigorúbban vizsgálják a vevői auditok és a fogyasztóvédelmi, versenyjogi hatóságok. A „zöld áramot használunk” nehezen védhető, ha csak önálló származási garancia áll mögötte.

Védhető az az állítás, amely megnevezi a forrást (saját termelés, konkrét erőmű), megadja az arányt és hivatkozik a bizonylatra (mérési adat, szerződés, garancia). A szövegezést érdemes a jogi területtel együtt véglegesíteni.

Milyen adat kell a döntéshez?

Adat nélkül minden becslés feltételezés. A legfontosabb a negyedórás fogyasztási adatsor — ez kikérhető.

Az adatlista (6 tétel)
  • A vállalat éves villamosenergia-fogyasztása (kWh) telephelyenként
  • A jelenlegi energiabeszerzési szerződések és azok megújuló tartalma
  • A vevői, tulajdonosi vagy szabályozói elvárás pontos szövege
  • A vállalat által alkalmazott kibocsátásszámítási módszertan
  • A célév és a köztes mérföldkövek
  • Negyedórás fogyasztási adatsor a helyi termelés méretezéséhez

A teljes, döntésenként bontott lista: milyen adat szükséges a döntéshez?

Nem biztos benne, hogy melyik helyzet írja le a vállalatát?

A helyzetfelmérés célja nem az ajánlatadás, hanem annak eldöntése, hogy van-e egyáltalán értelmes energetikai beavatkozás — és ha igen, melyik vizsgálattal érdemes kezdeni.