HUPX áramár: mit jelent a tőzsdei ár egy vállalatnak?

Mi a HUPX?

A HUPX (Magyar Szervezett Villamosenergia-piac) a hazai áramtőzsde. A vállalatok többsége nem itt vásárol, a tőzsdén a kereskedők, termelők és nagyfogyasztók kereskednek. A HUPX-en kialakuló ár viszont a magyar villamosenergia-piac referenciaára: ehhez igazodnak az ellátási szerződések, ehhez mérik a napelemes termelés és a tárolás piaci értékét.

Két piacát érdemes ismerni:

• Másnapi piac (DAM, Day-Ahead Market). Itt a következő nap minden időszakára egyetlen aukción alakul ki az ár, a kereslet és a kínálat metszéspontjában. A magyar másnapi piac az európai piac-összekapcsolás (SDAC) része, ezért a hazai ár a szomszédos piacokkal együtt mozog. Amikor a „HUPX-árról” beszélnek, többnyire ezt értik alatta.
• Napon belüli piac (IDM). A másnapi aukció után egészen a szállítás előttig lehet kereskedni — a termelők és a kereskedők itt igazítják a pozíciójukat az időjárás és a fogyasztás változásához.

Az ár euróban, megawattóránként (EUR/MWh) jelenik meg. Forint/kilowattórára az árfolyammal szorozva és ezerrel osztva váltható át: 400 forintos euróval 100 EUR/MWh 40 Ft/kWh. Ez azonban csak az energia ára, nem a számlán fizetett teljes ár — lásd lent.

Negyedórás ár 2025 októbere óta

2025. október 1-jei szállítástól a másnapi piacon nemcsak órás, hanem 15 perces időszakokra is külön ár alakul ki — az egész európai piac-összekapcsolásban egyszerre vezették be. Egy napnak így 96 ára van.

Vállalati szempontból ez azért érdekes, mert ugyanez a felbontás, amelyben az ipari fogyasztást mérik: a negyedórás fogyasztási adatsor 35 040 értéke ma negyedórás árakkal vethető össze. Így kiszámolható, mennyibe kerülne a telephely saját profilja a piaci áron, és melyik negyedórákban a legdrágább a vételezés.

Miért lehet negatív az ár?

Negatív árnál a termelő fizet azért, hogy átadhassa az energiát. Ez akkor fordul elő, ha a kínálat jóval meghaladja a keresletet, és a termelők egy része mégsem áll le — mert támogatott, mert nem tud gyorsan leállni, vagy mert a leállás drágább.

Magyarországon ez jellemzően a napelemes termelés csúcsán, tavaszi és nyári hétvégéken és ünnepnapokon, a déli órákban jelentkezik, amikor a termelés magas, a fogyasztás alacsony. 2025 pünkösdjén például szombaton 14 és 16 óra között, vasárnap 10 és 16 óra között volt nulla alatt a másnapi ár — este pedig újra magasra szöktek az árak. A HUPX-en 2025-ben már márciusban megjelentek a negatív árak.

Az európai másnapi piac alsó árhatára 2026. május 28-tól (május 29-i szállítástól) −600 EUR/MWh; korábban −500 EUR/MWh volt. A határ automatikusan lejjebb kerül, ha az árak rövid időn belül többször megközelítik.

Ugyanez a jelenség a másik oldalon a déli „árgödör”: a napelemes termelés idején az ár akkor is alacsony, ha nem negatív, este pedig — amikor a napelem már nem termel — magasabb. Ez az árkülönbség a tárolós piaci optimalizálás alapja.

Hol jelenik meg a HUPX-ár a vállalat számláján?

Az ellátási szerződés árazásától függ:

• Tőzsdeindexált (árképletes) szerződés. Az energia ára a HUPX-árhoz kötött, egy előre rögzített képlet szerint. A vállalat közvetlenül érzi az árak mozgását — a negatív és az esti csúcsárakat is.
• Fix árú szerződés. A vállalat az időszakra rögzített árat fizet; a piaci kockázatot a kereskedő viseli, és beárazza. A HUPX itt a szerződéskötéskor számít: a fix ár is a piaci várakozásból indul.

Bármelyik szerkezetnél igaz, hogy a HUPX-ár csak az energiadíjat érinti. A rendszerhasználati díjak — köztük a lekötött teljesítmény díja —, az adók és a kereskedő saját tételei erre rakódnak, és a tőzsdei ártól függetlenül alakulnak. Egy negatív tőzsdei negyedóra ezért nem jelent negatív számlát.

Melyik szerkezet milyen kockázatot hordoz, és mit lehet tenni ellene: energiaár-kitettség csökkentése.

Mit jelent a napelemes termelés értékére?

Egy napelemes kilowattóra értéke attól függ, hová kerül:

• Ha helyben elfogy, egy megvásárolt kilowattórát vált ki: az energiadíjat, a rendszerhasználati díj forgalmi részét és a hozzá kötött adókat is.
• Ha a hálózatba megy, legfeljebb a piaci árat éri — és éppen akkor termelődik, amikor a piaci ár a legalacsonyabb, egyes negyedórákban negatív.

Ezért méretezzük a vállalati napelemes rendszert a negyedórás fogyasztáshoz, nem a tetőfelülethez: a negatív órák terjedésével a többlettermelés értéke tovább romlik. Ha az elosztó a betáplálást eleve nem engedi, a többlet el is vész — erről: visszwatt-védelem.

PPA és HUPX

A PPA ára nem a HUPX-ből jön: hosszú távra rögzített, vagy előre meghatározott módon indexált. Éppen ez a lényege — a vállalat egy energiamennyiség árát leválasztja a tőzsdei ingadozásról. Hogy az árazás fix, indexált vagy sávos legyen, az külön döntés: ár és indexálás a PPA-szerződésben.

A HUPX ilyenkor összehasonlítási alap: megmutatja, mennyibe kerülne ugyanaz az energia a piacon. A PPA azonban fizikai energiaszállításhoz kötött szerződés, nem tőzsdei fedezeti ügylet — a számviteli kezelését a könyvvizsgálóval kell tisztázni.

Energiatároló és HUPX: mikor van arbitrázs?

Az arbitrázs azt jelenti, hogy a tároló olcsó (déli, akár negatív árú) időszakban töltődik, és drága (esti) időszakban süt ki. A tőzsdei árkülönbség önmagában még nem bevétel. Vállalati telephelyen akkor válik pénzzé, ha a vállalat ellátási szerződése az árkülönbséget átengedi:

• Fix árú szerződésnél a vállalat nem látja a tőzsdei árkülönbséget, így arbitrázsból sem profitál. A tároló ilyenkor a saját napelemes többlet helyben tartásával, a csúcs levágásával vagy tartalékellátással hozhat hasznot.
• Tőzsdeindexált szerződésnél az árkülönbség közvetlenül megjelenik a vállalat költségében — a tároló vezérlése erre optimalizálható.
• Aggregátoron keresztül a tároló a szabályozási piacokra is beléphet — erről: aFRR és energiatároló.

Az arbitrázst mindig a veszteségek után kell számolni: a töltés–kisütés hatásfoka és a ciklusonkénti elhasználódás elviszi a kis árkülönbségeket. Napelemparknál a négy bevételi csatornát egymás mellett itt vetettük össze: hol keletkezik a pénz egy energiatárolóval.