aFRR: mit jelent, és mikor viheti piacra a tárolóját?

Mi az aFRR?

Az aFRR az automatic Frequency Restoration Reserve rövidítése, magyarul automatikus frekvencia-helyreállítási tartalék. A régebbi hazai szóhasználat szekunder szabályozásnak hívta.

A villamosenergia-rendszerben a termelésnek és a fogyasztásnak minden pillanatban egyensúlyban kell lennie. Ha kiesik egy erőmű, vagy a napelemes termelés eltér a menetrendtől, a frekvencia elmozdul. Az aFRR az a tartalék, amellyel a rendszerirányító — Magyarországon a MAVIR — a frekvenciát visszaállítja: folyamatosan küldi a szabályozási jelet, a résztvevő eszközök pedig másodperceken belül követik.

A kulcsszó az automatikus. Nincs kézi utasítás és nincs telefonhívás. A jel folyamatosan érkezik, az eszköznek pedig a vállalt kapacitáson belül pontosan követnie kell. Ezért ez a termék adja a legmagasabb díjazást — és ezért támasztja a legszigorúbb mérési, kommunikációs és rendelkezésre állási feltételeket is.

FCR, aFRR, mFRR — három tartalék, három időskála

A három termék nem verseng egymással, hanem egymás után lép be.

A tároló mindháromra alkalmas, mert gyorsan és pontosan szabályozható (a tároló felépítéséről: Mi az a BESS?). Az üzleti kérdés tehát nem az, hogy tudja-e, hanem az, hogy a kapacitásából mennyit vállal a piacnak, és mennyi marad a telephely vagy a park saját céljaira.

Két díj: rendelkezésre állás és igénybevétel

Az aFRR díjazása két elemből áll:

• Rendelkezésre állási (kapacitás-) díj — azért jár, hogy a vállalt kapacitás a vállalt időszakban tartalékban álljon, akkor is, ha végül nem kell energia. A kapacitást a MAVIR előre, aukción szerzi be.
• Igénybevételi (energia-) díj — a ténylegesen fel- vagy leszabályozott energiáért jár.

Az arány terméktől és piaci helyzettől függ. Hogy a tároló kapacitása hogyan oszlik meg a szabályozási piac és a többi bevételi csatorna között, arról az energiapiaci optimalizálás lap szól.

2026 októberétől az energiarész szabályai is változnak. A MAVIR csatlakozik a PICASSO (aFRR) és a MARI (mFRR) európai kiegyenlítőenergia-platformhoz. A közös platformon egy algoritmus négymásodpercenként választja ki a legolcsóbb elérhető ajánlatokat, és az utolsó elfogadott ajánlat ára érvényes mindenkire. A nyugati tapasztalat szerint az átlagár ettől alig mozdult, az ártüskék viszont megnőttek. A tárolónak ez egyszerre lehetőség és kockázat: a tüskék jövedelmezők, de nem tervezhetők. Az üzleti tervben ezért nem átlagként, hanem sávként érdemes szerepeltetni őket.

Miért kell aggregátor?

Önálló akkreditációt jellemzően csak 5 MW fölötti egység szerez; a szabványos aFRR-ajánlat legkisebb mérete 1 MW, 1 MW-os lépcsőkkel. Egy telephelyi tároló, vagy egy meglévő park mellé telepített tároló többnyire ez alatt marad. Ezért aggregátoron keresztül lép piacra.

Az aggregátor több telephely vezérelhető eszközét — tárolót, hűtőházat, szivattyút, töltőparkot — egyetlen, a rendszerirányító felé látható egységgé fogja össze. Így olyan eszköz is részt vehet a szabályozásban, amely önállóan nem érné el a belépési küszöböt. Az aggregátorok ugyanakkor maguk is meghatározott kapacitás fölött fogadnak be eszközt. Az aggregáció egészéről: Aggregáció és rugalmasság, a szolgáltatásról: aggregáció és energiapiaci rugalmasság.

A belépés előtt öt kérdést kell a szerződésben rendezni:

1. Ki adja be az ajánlatot, és milyen gyakran?
2. Hogyan oszlik meg a bevétel a tulajdonos és az aggregátor között?
3. Ki viseli a nemteljesítés díjcsökkentését vagy kötbérét?
4. A tároló kapacitásának mekkora része marad a telephely saját céljaira?
5. Mikor és milyen költséggel léphet ki a vállalat?

Mit kell tudnia a tárolónak

Az aFRR nem szoftveres kiegészítés. A piacra lépés jellemzően nem a tárolón, hanem a körülötte lévő mérési és vezérlési feltételeken akad el — részletesen: a piacra lépés feltételei.

• Külön mérési pont és külön szabályozhatóság. Ha a tároló egy naperőmű vagy egy telephely mellett áll, mindkettőnek egyedi — fizikai vagy számított — mérési ponttal kell rendelkeznie.
• Elfogadott pontosságú mérés a csatlakozási ponton. A gyakorlatban ez sokszor mérőcserét jelent, és a költségét a megtérülési számításban szerepeltetni kell.
• Távoli elérés. Stabil, jellemzően redundáns adatkapcsolat kell, amelyen másodpercenkénti ütemben küldhető vezérlési jel — biztonságos csatornán, ipari protokollon.
• Helyi visszwatt-szabályozás. Az aggregátor nem látja valós időben, mennyit termel épp a park. A védelemnek ezért helyben kell lennie: a tárolónak küldött jel a termeléssel együtt se lépje túl a csatlakozási pont limitjét.
• Kiolvasható adatok. Töltöttségi szint, elérhető töltési és kisütési teljesítmény, hibaállapotok. Ez szállítófüggő, ezért ajánlatkérési kérdés, nem szállítási.
• Akkreditációs teszt. A MAVIR a szabályozási képességet a piacra lépés előtt tesztekkel ellenőrzi.

Az energiamenedzsment-rendszer (EMS) gondoskodik arról, hogy a piaci üzemmód ne merítse le a telephely biztonsági tartalékát: az elkülönítve marad, és a piac csak a fölötte lévő kapacitással gazdálkodik.

KÁT-os naperőmű és aFRR: mit visz piacra a tároló?

Gyakori kérdés, hogy egy KÁT-os naperőmű részt vehet-e az aFRR-ben. 2025. március 1. óta a KÁT-os park csatlakozási pontja mögé energiatároló telepíthető, és a naperőmű a KÁT-os elszámolásban maradhat (részletesen: energiatároló KÁT-os naperőműpark mellé). A KÁT-ból való kilépés ehhez nem előfeltétel — az külön, visszafordíthatatlan döntés.

Ebben az elrendezésben a szabályozási szolgáltatást a tároló nyújtja: az almérővel mért, a parktól külön menetrendezett ág. A park termelése a számított mérési ponton marad a KÁT-os elszámolás alapja. Két korlát marad:

• A csatlakozási pont limitje. A tároló kisütése és a park termelése együtt sem lépheti túl — ezt a helyi visszwatt-szabályozás biztosítja. Hogy ezen belül mekkora tároló fér el: mekkora tároló fér a csatlakozási pont mögé.
• A mérlegkör. Tisztázni kell, ki készíti a tároló menetrendjét, és ki viseli az eltérés költségét.

A 2022 után csatlakozott időjárásfüggő termelőkre a MAVIR üzemi szabályzata külön aFRR-képességi követelményt is előír.

Kockázatok, és mennyire tartós ez a bevétel

Az energiatárolós ajánlatokban a készenléti díj adja a legszebb számokat — és éppen ez a rész hígul. A hazai tárolókapacitás a 2023 végi 21 MW-ról 2026-ra megközelítette az 1 GW-ot. Minél több tároló versenyez ugyanazért a tartalékért, annál kevesebb jut egyre (a bevételi csatornák összevetése: hol keletkezik a pénz egy energiatárolóval).

Négy kockázattal érdemes számolni:

• Díjcsökkenés. A tegnapi szabályozási piac előrevetítése nemcsak túlígér, hanem finanszírozhatatlan tervet ad.
• Ártüskék. A PICASSO-csatlakozás után az energiadíj volatilisebb lehet: nagyobb csúcsok, kiszámíthatatlanabb hónapok.
• Degradáció. A piaci üzemmód több ciklust jelent. Ez gyorsítja a kapacitásvesztést, és ütközhet a garanciális feltételekkel.
• Nemteljesítés. Ha a vállalt kapacitás nem áll rendelkezésre, az díjcsökkentéssel vagy kötbérrel jár. A vállalást ezért konzervatívan kell meghatározni.

Ezért az aFRR-t kiegészítő bevételnek tekintjük, nem a megtérülés alapjának. Az arbitrázsra, a negatív órák elkerülésére és a menetrendtartásra érdemes építeni; a készenlétet felülnek kell tekinteni. Ha egy ajánlat a teljes megtérülést a készenléti díjra alapozza, kérdezze meg: melyik év adataiból számolt, és mi történik, ha a díj tovább csökken?

Működő parkja vagy tárolója van? Az eszköztulajdonosoknak szóló lap azt mutatja meg, hogyan dolgozunk meglévő eszközzel. Ha még csak a döntés előtt áll: Kell-e energiatároló?