Lekötött teljesítmény: mit jelent, és mikor érdemes csökkenteni?

Mit jelent a lekötött teljesítmény

A lekötött teljesítmény a hálózathasználati szerződésben rögzített legnagyobb vételezési teljesítmény. Kilowattban (kW) mérik, nem kilowattórában (kWh). Azt mutatja meg, mennyi teljesítményt foglal le a vállalat a hálózaton, nem azt, hogy mennyi energiát fogyaszt.

Három fogalmat érdemes szétválasztani, mert a köznyelv gyakran összemossa őket:

• Rendelkezésre álló teljesítmény: a csatlakozási szerződésben rögzített felső határ, amelyet a hálózat műszakilag biztosít. A lekötés ennél nem lehet nagyobb.
• Lekötött teljesítmény: a hálózathasználati szerződésben vállalt szint. A díj alapja ez.
• Csúcsterhelés: a ténylegesen mért legnagyobb negyedórás átlagteljesítmény. Ez mutatja meg, mennyire van szükség a lekötött teljesítményből.

A lekötött teljesítmény és a csúcsterhelés is mérési pontonként (POD) értelmezett. Több mérési pontos telephelyen ezért mindegyiket külön kell vizsgálni. Az összeadott adatsor alacsonyabb csúcsot mutat, mint amennyi a számlán megjelenik.

Hogyan számolják, és hol látszik a számlán

A villamosenergia-számla négy, egymástól független részből áll: energiadíj, a rendszerhasználati díj forgalmi része, a rendszerhasználati díj teljesítményhez kötött része, valamint adók és pénzeszközök. A lekötött teljesítmény díja a harmadik tétel. Akkor is felmerül, ha a vállalat keveset fogyaszt. Részletesen: a villamosenergia-számla négy része.

A távlehívható mérővel rendelkező, idősoros (negyedórás) elszámolású felhasználó fizet lekötött teljesítménydíjat. Ez jellemzően a közép- és nagyfeszültségen, valamint a nagyobb kisfeszültségű csatlakozással rendelkező telephelyekre igaz. A díj éves, Ft/kW/év mértékű, és havi részletekben jelenik meg a számlán.

Az elosztói lekötött teljesítménydíj 2026-ban, csatlakozási szintenként:

Egy példa a nagyságrendhez. Középfeszültségen 500 kW lekötés évi 7 962 000 Ft, havonta 663 500 Ft teljesítménydíjat jelent. A ténylegesen ki nem használt 100 kW önmagában évi 1 592 400 Ft. Hogy ez a tétel mekkora részt visz a teljes költségből, arról a fogyasztási csúcsok és teljesítményköltség lap szól.

Okosmérős kisfeszültségű felhasználónál (KIF IV.) más a szerkezet. Itt nem lekötött, hanem mért teljesítménydíj van: az alapja a csúcsidőszakban (17:00–22:00) mért legnagyobb negyedórás átlagteljesítmény. Ennek mértéke 2026-ban 0 Ft/kW/hó. Ezért mindig a számla tételes bontásával érdemes kezdeni: abból derül ki, melyik díjelem vonatkozik a telephelyre.

Mi történik túllépéskor

Túllépésről akkor beszélünk, ha a mért negyedórás átlagteljesítmény a lekötött érték fölé megy. Két eset van:

• Előre bejelentett túllépés. Szerződéses évenként legfeljebb háromszor kérhető, alkalmanként legfeljebb egy naptári hónapra, a rendelkezésre álló teljesítmény mértékéig. Díja a túllépés hónapjára az éves díj tizede, kW-onként.
• Be nem jelentett túllépés. Díja minden megkezdett túllépő kW-ra havonta az éves díj negyede.

Középfeszültségen egyetlen, 40 kW-os, be nem jelentett túllépés abban a hónapban 159 240 Ft. Előre bejelentve ugyanez 63 696 Ft. A díj a legrosszabb negyedórához igazodik: egyetlen rossz negyedóra is elég hozzá.

Hogyan derül ki a valós csúcs a negyedórás adatsorból

A hazai ipari mérés negyedórás átlagteljesítményt rögzít. Egy év 35 040 adatpont. Havi vagy éves összesítésből a csúcs nem határozható meg. Ezért fordul elő, hogy egy telephely évekig a valós igénynél magasabb lekötésért fizet.

Az adatsorból négy dolgot érdemes kiolvasni:

1. A legnagyobb negyedórás érték hónaponként. Ebből látszik, hogy a csúcs egész évben jelen van, vagy csak egy-két hónapban.
2. Hány negyedóra esik egy adott szint fölé. Ha az adatsort csökkenő sorrendbe rendezi, kiderül, hogy a legfelső 50–100 kW néhány negyedórán vagy több száz negyedórán múlik.
3. Mikor jelentkezik a csúcs: műszakkezdéskor, egyidejű gépindításkor, nyári hűtési csúcsban. Az ok dönti el, hogy szervezéssel vagy műszaki megoldással kezelhető-e.
4. A csúcs és az alapterhelés aránya. 1,3 alatti aránynál csúcslevágásról jellemzően nincs értelme beszélni.

Az adatsort az elosztótól mérési pontonként lehet kikérni — lépésenként: a negyedórás adatsor beszerzése. A lekötött teljesítmény értékét és az elmúlt év túllépéseit érdemes ugyanerre az időszakra együtt bekérni.

Ha az adatsor már megvan, töltse fel a negyedórás adatsorát az indikatív ajánlatkészítőbe — a legterheltebb nap negyedórás menete és csúcsa is látszik.

Csökkentés és módosítás

A lekötött teljesítmény csak a szerződés évfordulóján csökkenthető, egy további évre. Évközben, egy naptári hónap elsejétől, csak növelni lehet, a rendelkezésre álló teljesítmény mértékéig. A módosítást írásban, az elosztó üzletszabályzata szerinti határidőig kell kérni.

Ez az aszimmetria a döntés lényege. Egy fölöslegesen lekötött kW egy teljes évnyi díjba kerül. Ugyanennek a kW-nak egy havi, be nem jelentett túllépése az éves díj negyedébe. A legmagasabb valaha mért negyedóra ezért nem feltétlenül a gazdaságos szint. A helyes szintet a túllépések várható gyakorisága és a bővítési tervek együtt adják ki.

Mikor nem érdemes csökkenteni:

• Bővítés várható a következő 12–24 hónapban: új gépsor, hőszivattyú, elektromos flotta töltése. A lekötés évközben visszaemelhető, de a rendelkezésre álló teljesítmény fölé csak új csatlakozási igénnyel és díjjal lehet menni — erről a fogyasztásnövekedés vagy telephelybővítés lap szól.
• Az adatsor nem reprezentatív: 12 hónapnál rövidebb, vagy leállás, kampány, próbaüzem torzítja.
• A csúcs nem ritka, hanem rendszeres: ha a lekötés fölötti kW-ok több hónapban is megjelennének, a túllépési díj elviszi a megtakarítást.
• A ki nem használt rendelkezésre álló teljesítmény sorsa tisztázatlan. Érdemes előre megkérdezni az elosztót, mi történik vele hosszabb távon.

Ha a csúcs valós: szervezés, szerződés, beruházás

A csúcsprobléma gyakran megoldható beruházás nélkül. A sorrend: szervezés, majd szerződés, végül beruházás.

• Terheléseltolás: az egyidejű indítások néhány perces szétosztása gyakran teljesen megszünteti a csúcsot.
• Energiamenedzsment (EMS): figyeli a futó negyedórát, és a küszöb közeledtével korlátozza vagy késlelteti a nem kritikus fogyasztókat. Részletesen: energiamenedzsment rendszer (EMS).
• Meddőkompenzáció felülvizsgálata: olcsó lépés, amelyet érdemes még a méretezés előtt rendbe tenni.
• Peak shaving energiatárolóval: akkor jöhet szóba, ha a teljesítménydíj a számla legalább 20–25%-a, és a csúcsok rövidek (1–4 negyedóra) és ismétlődők. A csúcs és az alapterhelés között legalább 20–30% különbség kell, és a lekötött teljesítménynek a levágás után ténylegesen csökkenthetőnek kell lennie. Ez utóbbi a fentiek szerint a szerződés évfordulójához kötött. A tároló többi felhasználásáról: ipari energiatárolás.

A napelem a fogyasztott mennyiséget csökkenti megbízhatóan, a csúcsot nem. A díjat a legrosszabb negyedóra határozza meg, és az lehet egy borult téli nap is. Ha a csúcs több órán át tart, vagy évente csak néhányszor fordul elő, a tároló jellemzően nem térül meg — lásd: mikor nem indokolt energiatároló.