Energiatárolás · Peak shaving

Peak shaving — csúcsterhelés csökkentése

A lekötött teljesítmény és a túllépési pótdíj mérséklése a terhelési csúcsok akkumulátoros levágásával. A megtérülés forrása a teljesítménydíj, nem az energiadíj.

Hogyan működik

A tároló a hálózat és a fogyasztó közé puffert tesz

  1. A vezérlés folyamatosan méri a hálózati vételezést

    Az energiamenedzsment rendszer (EMS) valós időben követi a csatlakozási ponton mért teljesítményt, és előrejelzi a futó negyedóra várható átlagát.

    Mérési felbontás: másodperces nagyságrend

  2. A beállított küszöb felett a tároló kisül

    Ha a mért teljesítmény meghaladná a küszöböt, a tároló azonnal fedezi a különbözetet. A hálózatból vételezett teljesítmény így a küszöb alatt marad.

    Reakcióidő: tipikusan 100–500 ms

  3. Alacsony terhelésnél a tároló feltöltődik

    A visszatöltés a csúcsidőszakon kívül történik, lehetőleg napelemes többletből vagy alacsony árú időszakban — hogy a töltés maga ne okozzon új csúcsot.

    A töltési teljesítmény korlátozása kötelező

  4. A küszöb az elszámolási időszakhoz igazodik

    A teljesítménydíj alapja jellemzően az elszámolási időszak legnagyobb negyedórás átlagteljesítménye. A küszöb ezért nem naponta, hanem az időszak egészére optimalizálandó.

    Egyetlen kihagyott csúcs elviheti a havi eredményt

A méretezés a csúcs alatti területből (kWh) indul, nem a magasságából

A gyakori tévedés az, hogy a tárolót a csúcs magasságához méretezik. A teljesítményigényt valóban ez adja (kW) — de hogy a tároló végig tudja-e tartani a levágást, azt a csúcs alatti energiamennyiség (kWh) dönti el.

A méretezéshez a negyedórás adatsorból ki kell gyűjteni az elmúlt 12 hónap összes csúcseseményét, meg kell határozni mindegyik energiaigényét, és a legnagyobbra (vagy a választott biztonsági szintre) kell tervezni. Egyetlen kihagyott csúcs a teljes havi megtakarítást elviszi, mert a díjalap a maximumhoz igazodik.

Kinek megfelelő, mikor nem

A csúcs jellege dönt, nem a technológia

Akkor éri meg, ha

  • a teljesítménydíj a számla legalább 20–25%-át teszi ki;
  • a csúcsok rövidek (1–4 negyedóra) és jól elkülöníthetők a terhelési görbén;
  • a csúcsok ismétlődő, felismerhető mintát követnek (műszakkezdés, gyártási ciklus);
  • a csúcs és az alapterhelés között érdemi különbség van — legalább 20–30%;
  • a lekötött teljesítmény ténylegesen csökkenthető a levágás után (a szerződés ezt engedi).

Nem éri meg, ha

  • a csúcs több órán át tart — a szükséges energiatartalom aránytalanul nagy és drága lenne;
  • a terhelés közel egyenletes, alig van kiugrás — nincs mit levágni;
  • a csúcsot szervezéssel is meg lehet szüntetni (indítások eltolása) — ez lényegesen olcsóbb;
  • a teljesítménydíj aránya alacsony, a megtakarítás nem fedezi a beruházást;
  • a csúcsok kiszámíthatatlanok és előrejelzés nélkül nem kezelhetők.

Milyen adatok szükségesek

A peak shaving az egyetlen eset, ahol az adatsor nélkülözhetetlen

Az adathiány nem akadály, csak azt határozza meg, hogy a vizsgálat melyik szakaszával lehet kezdeni. A teljes lista a Szükséges adatok és dokumentumok oldalon található.

  • Negyedórás fogyasztási adatsor 12 hónapra — ez itt nem opcionális
  • Lekötött teljesítmény és a hatályos rendszerhasználati díjtételek
  • Az elmúlt 12 hónap teljesítmény-túllépései és pótdíjai
  • A csúcsot okozó berendezések listája és indítási rendje
  • A csatlakozási pont mérési adatai és a mérőóra típusa
  • Van-e meglévő napelemes rendszer (a töltés forrásához)

Milyen helyzetet old meg

Ez a megoldás az alábbi helyzetekre válasz

Ha a vállalat helyzete nem szerepel a listában, a megoldás valószínűleg nem a legjobb választás — érdemes előbb a helyzetleírásokat átnézni.

Milyen alternatívái vannak

Ha ez a megoldás nem illeszkedik

Egyik megoldás sem univerzális. Az alábbi irányok ugyanazt a problémát más szerkezettel, más kockázatmegosztással kezelik.

Kötelező kapcsolatok

Mi a következő döntési feladat?

A megoldás megismerése után nem ajánlatkérés, hanem döntés következik: illeszkedik-e a telephelyhez, és melyik konstrukció a kedvezőbb. Ehhez az alábbi lépések vezetnek.

Melyik megoldás illeszkedik a telephelyhez?

A megoldásoldalak a működést és a korlátokat írják le. Azt, hogy melyik reális az adott telephelyen, az alkalmassági előszűrés és a fogyasztási adatsor dönti el.