Tudástár · Energiatárolás
Mi az a BESS?
A BESS akkumulátoros energiatároló rendszert jelent. Az üzleti kérdés nem az, hogyan működik, hanem hogy az adott telephelyen van-e feladata.
Mit takar a rövidítés
Akkumulátoros energiatároló rendszer
A BESS a Battery Energy Storage System rövidítése: akkumulátoros energiatároló rendszer. Nem egyetlen berendezés, hanem négy elem együttese:
- Akkumulátorcellák és modulok
- Teljesítményelektronika
- Akkumulátorfelügyelet (BMS)
- Vezérlés és kommunikáció
A cellák és az átalakító árucikk. A különbséget a vezérlés adja.
A négy elem és a kapcsolatuk
A négy elem részletesen
- Akkumulátorcellák és modulok — a tényleges energiatárolás. Ma túlnyomórészt lítium-vasfoszfát cellákkal, konténeres kivitelben.
- Teljesítményelektronika — az akkumulátor egyenáramát és a hálózat váltóáramát összekötő átalakító.
- Akkumulátorfelügyelet (BMS) — a cellák állapotát, hőmérsékletét és töltöttségét kezelő rendszer. Ez felel a biztonságos működésért és az élettartamért.
- Vezérlés és kommunikáció — ez dönti el, mikor tölt és mikor süt ki a rendszer, és ez csinál a berendezésből bevételt termelő eszközt.
Az utolsó elem a leggyakrabban alulbecsült. A cellák és az átalakító árucikk; a különbséget a vezérlés és a piaci hasznosítás adja — a telephelyi logikáról az energiamenedzsment (EMS) oldal szól.
Két szám, ami mindent meghatároz
Teljesítmény és kapacitás: nem ugyanaz
A teljesítmény (MW) azt mondja meg, mennyit tud a tároló egyszerre leadni vagy felvenni; a kapacitás (MWh) azt, mennyi energiát tud tárolni. A kettő hányadosa a kisütési időtartam.
Ugyanannyi energia, kétféle kisütési idő
A kisütési időtartam nem műszaki részlet, hanem üzleti döntés.
Mire használják Magyarországon
-
A megtakarítás a bevétel
Fogyasztói telephelyen
Önfogyasztás mellett: kevesebb vásárolt energia és levágott teljesítménycsúcsok.
-
A piaci bevétel a cél
Működő naperőműpark mellett
A déli energia áthelyezése, a negatív órák elkerülése, a csatlakozási kapacitás jobb kihasználása.
-
Termelő nélkül
Önálló, hálózati tárolóként
Tisztán piaci és szabályozási hasznosításra.
A három nem cserélhető fel: az önfogyasztásra méretezett logika nem működik egy hálózatra termelő parknál, és fordítva.
Hol keletkezik a bevétel
Négy csatorna, nem egyformán tartós
- Arbitrázs — az olcsó órák energiája a drágábbakba
- Negatív órák elkerülése — amit nem kell veszteséggel eladni
- Menetrendtartás — kevesebb kiegyenlítő energia
- Készenlét — díj a puszta rendelkezésre állásért (aFRR és a többi szabályozási tartalék)
A legszebb szám nem a legtartósabb
Az ajánlatokban a készenlét adja a legszebb számokat, de épp ez csökken, ahogy több tároló lép piacra. Egy mai döntést az első háromra érdemes építeni.
A négy csatorna részletesen
- Arbitrázs — az olcsó órák energiájának átvitele a drágábbakba. A hazai napelemes kapacitás bővülésével ez a különbség nő.
- Negatív órák elkerülése — amit nem kell veszteséggel eladni, azt meg lehet tartani.
- Menetrendtartás — a tároló csökkenti a menetrendi eltérést, ezzel a kiegyenlítő energia terhét.
- Készenlét — a rendszerirányító a puszta rendelkezésre állásért is fizet.
Részletesen: hol keletkezik a pénz egy energiatárolóval?
Mikor nem éri meg
- Ha a telephely adataiból nem látszik a feladata.
- Ha csak a támogatással térülne meg.
- Ha a bevételi terv tökéletes piaci előrelátáson áll.
- Ha nincs eldöntve, ki kereskedik vele.
A telephelyi eseteket külön triázs is segíti: kell-e energiatároló?
Miért nem — a négy eset részletesen
- Ha a telephely adataiból nem látszik a feladata. Van olyan eset, ahol a fogyasztási vagy termelési profil, az árgörbe és a csatlakozási helyzet együtt azt mutatja, hogy a tároló nem hoz vissza annyit, amennyibe kerül.
- Ha csak a támogatással térülne meg. A támogatás gyorsítja a megtérülést, de nem helyettesíti az üzleti alapot.
- Ha a bevételi terv tökéletes piaci előrelátáson áll. A piacon látható megtérülési számok jelentős része utólag, a tényleges árak ismeretében tölt és sütet ki — az felső korlát, nem várható bevétel.
- Ha nincs eldöntve, ki kereskedik vele. Mind a négy csatorna napi döntéseket igényel; egy megtérülési szám, amely nem mondja meg, ki és hogyan végzi ezt, hiányos.
Amit a szabályozás megkövetel
- Engedély 0,5 MW-tól 50 MW alattig, a kivitelezés megkezdése előtt.
- Bejelentés 2 kWh fölött a hálózati engedélyesnek; a meglévő tárolókra a határidő 2027. június 30.
- Külön mérés és szabályozhatóság, ha a tároló termelő mellé kerül.
Konkrét projekt előtt a hatályos szöveget ellenőrizni kell. Részletesen: amin a megépült tárolók piacra vitele csúszni szokott.
A három követelmény pontosan
- Engedély. A legalább 0,5, de 50 MW alatti tároló létesítéséhez és üzemeltetéséhez hatósági engedély szükséges, a kivitelezés megkezdése előtt.
- Bejelentés. A 2 kWh feletti helyhez kötött tárolók üzembe helyezési szándékát be kell jelenteni a hálózati engedélyesnek, és a rendszernek alkalmasnak kell lennie távoli utasítás fogadására. A már meglévőkre a határidő 2027. június 30.
- Mérés és szabályozhatóság. Ha a tároló termelő mellé kerül, minden eszköznek külön mérési pontja és külön szabályozhatósága kell legyen.
A hivatkozott szabályok a közzététel időpontjában hatályos állapotot tükrözik.
Merre tart a piac
-
21MW
hazai tárolókapacitás 2023 végén
-
3GW
a kormányzati cél 2030-ra; a 2024-es NEKT még 1 GW-ot írt elő
-
700MW
új kapacitás 2028-ig, uniós megállapodás szerint (2026. június)
Az 1 GW-ot a hazai kapacitás 2026-ra szinte elérte. Ahogy több eszköz lép piacra, a szabályozási piaci bevétel hígul — a tartós csatornákra érdemes építeni.
A méretezés nem az árajánlattal kezdődik
Gyakori hiba, hogy a kapacitás (1, 2, 4 MWh) a kiindulópont. A méret a telephely saját adataiból következik:
- Mennyi energia áll rendelkezésre?
- Mennyi fér ki a csatlakozási ponton?
- Mennyi ideig érdemes tartani?
Részletesen: mekkora tároló fér a meglévő csatlakozási pont mögé?
Működő naperőműparkja van?
Kötelező átvételi vagy prémium típusú támogatás mellett is: a tároló 2025 márciusa óta a támogatás elvesztése nélkül építhető mellé — tároló KÁT-os naperőműpark mellé.
Kapcsolódó